strevens
Bevezetés
A nőgyógyász és páciense


Bevezetés

   

    Az alábbiakban leírtak évtizedek óta folytatott felvilágosító munkáimon, cikkeimen alapulnak. Óhajom szerint nem kívánok egy miniatürizált, laikusok számára "lefordított" szülészeti-nőgyógyászati tankönyvet alkotni. A teljesség igénye nélkül csupán néhány gyakrabban előforduló betegséggel illetve állapottal szeretnék foglakozni, amivel egy nő élete során meglehetős valószínűséggel találkozhat.

    Itt szeretném felhívni a figyelmet egy nagyon fontos dologra. Miután az orvostudomány – noha az alapelvek, legfontosabb kezelési sémák adottak – nem egy teljesen egzakt tudomány, mint a matematika; más szakorvosnak bizonyos kérdésekről lehet az enyémtől eltérő véleménye. Nem beszélve arról, hogy a szülészet-nőgyógyászat is folyamatosan fejlődik, és ez természetesen változásokat von maga után. S attól, hogy itt adott a lehetőségem ezen információk átadására, az én véleményem még nem szentírás.

Hölgyeim, mindenki a saját nőgyógyászában bízzon!


Ugrás a lap tetejére

 

A nőgyógyász és páciense

   

    Minden orvos-beteg kapcsolat alapja a kölcsönösség (kell, hogy legyen). A beteg részéről őszinteségre, türelemre, bizalomra és együttműködésre van szükség. Az orvosnak pedig a fentieken túlmenően odafigyelést, megértést, diszkréciót és elsősorban valódi partneri viszonyt kell biztosítania páciense felé. Évtizedekkel ezelőtt az orvos-beteg kapcsolatot egy alá-fölérendeltségi viszony jellemezte. Az orvos volt élet (és sajnos halál) ura, a beteg feladatául, sőt kötelességének kapta az orvos utasításainak betartását, el kellett fogadnia a felajánlott kezelést vagy műtétet. Joga volt kérdezni, félni, hálásnak lenni; de nem volt joga protestálni, véleményt nyilvánítani.

    Ezen – hál' Istennek – már régen túl vagyunk. Napjainkban a beteg már nem passzív szemlélője, elszenvedője a diagnosztikus és terápiás beavatkozásoknak, hanem igyekszünk bevonni a kezelési stratégia kialakításába, figyelembe vesszük adottságait, kívánságait. Miután a legtöbb betegségnek számos, eltérő kezelési módja is ismert, feltétlenül szükséges, hogy a beteg megismerje a különböző terápiás, műtéti eljárások előnyeit, hátrányait és veszélyeit; és ezek birtokában ő hozza meg döntését. Manapság az orvosoknak – túl azon, hogy legjobb tudásuk szerint gyógyítanak – bizony szolgáltatást is kell nyújtaniuk. A betegek részéről egyre több az igény és elvárás – különösen a szülészetben. Azonban ha a kért szolgáltatás az orvos véleménye szerint a beteg egészségét, biztonságát veszélyezteti, tudni kell nemet is mondani; akár a beteg "elvesztésének" árán is. Lehet, hogy véleményünk nem objektív (miért is lenne az), nem helyes, de a túlzott kiszolgálás sem mehet önbecsülésünk rovására. Ez ugyanis automatikusan megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot.

      E rövid bevezetés után foglakozzunk a fejezet címében leírtakkal. A nőgyógyász és betege közötti viszony igencsak speciális. Ez abból az egyszerű okból következik, hogy mi úgy a női test mint a lélek "intim területével" foglalkozunk. Úgy gondolom, nem kell részletesen ecsetelni, mennyivel könnyebb beszélni egy idegennel (adott esetben az orvossal) pl. a visszerek okozta kellemetlenségről, mint egy viszkető folyásról; nem beszélve a különbségről, ami egy gyakori fejfájás és a szexuális élet során rendszeresen jelentkező fájdalom között van. Az előző mondatban használt "idegen" kifejezés magában hordozza a nőgyógyász első és legfontosabb feladatát: olyan kapcsolatot kell kialakítani a pácienssel, hogy 1-2 találkozás után ne legyen idegen a számára. Arról, hogy ez milyen "emberi" hozzáállást igényel, a fejezet legelején az orvos-beteg kapcsolatnál már írtam. Nézzük meg, milyen külső körülmények lehetnek ebben a segítségünkre.

    Néhány szót érdemes itt szólni a nőgyógyászati rendelésről. Természetesen a nőgyógyászati magánrendelő az, ahol az orvos saját elképzeléseit szinte maradéktalanul megvalósíthatja. Ez persze nem jelenti azt, hogy kórházban, szakrendelőben az adott lehetőségeken belül ne tehetnénk sokat a beteg jobb közérzetének biztosításáért. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy négyszemközt legyünk a beteggel. Ne üljön hallótávolságban asszisztens, orvosírnok. Lehet, hogy emiatt valamivel többet kell saját kezűleg adminisztrálnunk, a négyszemközti intimitás azonban kárpótol ezért a kis plusz munkáért. A beteg részéről igen nagy az igény erre. Ezt bizonyítja, hogy szakrendelői munkám során nem egy esetben kérte a beteg (meglehetősen zavarban), hogy a jelenlévő asszisztensnőm menjen ki egy rövid időre, amíg gondját, panaszát elmondja. Az asszisztensnőm pedig – maga is nő lévén – szó és sértődés nélkül eleget tett a kérésnek. Ugyancsak lényeges szempont a várakozás kérdése, pontosabban annak biztosítása, hogy hosszabb várakozásra ne legyen szükség. Alapkövetelmény tehát, hogy a nőgyógyászhoz – hasonlóan mint például a fodrászhoz – időre be lehessen jelentkezni.

    Végül de nem utolsó sorban vannak a szülészet-nőgyógyászatnak olyan területei, melyben nem csak a nő, hanem a férj illetve a partner is érintett. Ide sorolható például a terhesgondozás, a fogamzásgátlás valamint a nem kívánt terhesség kérdése. Ilyenkor – ha erre a párok részéről igény mutatkozik – biztosítani kell a férfi jelenlétét a rendelésen, ugyanis ez a férfinek joga, a nőnek pedig jelentős könnyebbség lehet.


Ugrás a lap tetejére