A családtervezésnek illetve a nem kívánt terhesség megelőzésének számos módját ismerjük. Csak felsorolásképpen: Ogino-Knaus, azaz naptár módszer, kémiai anyagok (elsősorban a hüvelybe juttatott, spermaölő hatású zselék vagy habok), mechanikus védekező eszközök (gumióvszer, hüvelyi pesszárium), méhen belüli eszköz (spirál), és a szájon át szedendő hormonális fogamzásgátló tabletták, valamint a 3 havonta adandó fogamzásgátló injekció. Ide tartoznak még a művi meddővé tételi műtétek, melyeket mind férfinél, mind nőnél el lehet végezni. Ha egy probléma megoldására többféle módszer létezik, akkor ebből következik, hogy egyik sem tökéletes. Minden nőnek érdemes elbeszélgetni nőgyógyászával, hogy megismerje az egyes módszerek előnyeit, hátrányait; így könnyebben tudjon választani.

A fentebb felsorolt módszerek közül tekintsük át a leggyakrabban alkalmazott 3 metódust.

Fogamzásgátló tabletta

    A nem kívánt terhesség megelőzésének egyik legmegbízhatóbb módszere a szájon át szedendő tabletták alkalmazása. A tablettát már évtizedek óta alkalmazzák, ezért számos - százezres beteganyagon végzett vizsgálatokról beszámoló - szakirodalmi adat áll rendelkezésünkre. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a tablettát szedő nőknél nemhogy gyakoribb, hanem valamivel ritkább a méhnyakrák és emlőrák előfordulása. Az évek során a gyógyszergyárak egyre alacsonyabb hormontartalmú, de még teljes biztonságot nyújtó gyógyszereket hoztak forgalomba. A ma használatos fogamzásgátlók csak nagyon ritkán okoznak mellékhatásokat, és azok is enyhék.

    A tabletta szedésének természetesen vannak feltételei. Nem szedhet gyógyszert, akinek kórelőzményében rosszindulatú betegség, trombózis illetve májgyulladás szerepel. Csak szigorú orvosi felügyelet mellett szedhetik azok, akinek valamilyen rendszerbetegségük van (cukorbetegség, magas vérnyomás, pajzsmirigy túlműködés), vagy tágult visszerekkel rendelkeznek. Nem tanácsos gyógyszert szedni 16 éves kor alatt illetve dohányzó nőnek 35 éves kor felett. Ha valakinél a fenti kizáró okok egyike sem áll fenn, bátran védekezhet tablettával. Előnye, hogy gyakorlatilag 100 százalékos védettséget nyújt, csökkenti a menstruációs vérzés mennyiségét (így a vérszegénységet), megszűnteti a görcsös menstruációt (mivel peteérés-gátló, és görcsös menstruáció csak peteérés esetén fordul elő). (Zárójelben megjegyzem, hogy a tabletták által tartalmazott hormonok már hüvelygyűrű alkalmazása alkalmazásával is bejuttathatóak a szervezetbe.)

Ugrás a lap tetejére

Méhen belüli eszközök

    Korábban már szült nőknél alkalmazható a méhen belüli fogamzásgátló eszköz, népszerűbb nevén a spirál. Ennek használata azoknak a nőknek előnyös, akik hajlamosak elfelejteni a gyógyszer bevételét, illetve szeretik a kényelmet. A spirál legtöbbször T, ritkábban kör alakú műanyag, melyre egy vékony rézszál van feltekerve. Kettős hatásponttal véd a terhesség ellen: a méhben elhelyezkedve mechanikusan megakadályozza a terhesség megtapadását, illetve a tekercsből kioldódó réz ionok spermaölő hatása érvényesül. Az eszközt menzesz végén felhelyezik, panaszmentes esetben évente egyszer – a rákszűréskor – kell csak ellenőriztetni, és csupán 5 évenként szükséges cserélni. Egyetlen gyakori mellékhatása fordul elő: 1-2 nappal hosszabb és valamivel erősebb a menstruáció a spirált viselő nőknél.

    Noha nem ez a reklám helye, de igen jó tapasztalataim miatt megemlítem, hogy kb 15 éve forgalomba került Magyarországon is egy speciális méhen belüli eszköz, mely nem rezet, hanem hormont "adagol". Ez a hormon progeszteron, tehát 40 éves kor felett sem ártalmas. Ezen eszköznek 3 előnye és 1 hátránya van a hagyományos spirálokkal szemben: csökkenti a menzesz mennyiségét, gyakorlatilag 100 százalékos a védőhatása (a hagyományosé is közel ennyi – nem kell megijedni) valamint csökkenti a menstruációs görcsöket (míg a hagyományos nem befolyásolja). A hátránya az ára, kb. 5-szöröse a hagyományos spirálénak. (Ennek az összegnek nagy része azonban betéten, tamponon megspórolható a jóval gyengébb menstruációk miatt.)

Ugrás a lap tetejére

Meddővé tételi műtét

Kinek ajánlható a műtét?
   Feltétlenül csak annak, aki már biztosan nem szeretne szülni, ugyanis a beavatkozással visszafordíthatatlan állapotot hozunk létre. Javasolható továbbá azoknak a nőknek, akik egyéb fogamzásgátló módszert (tabletta, spirál, óvszer) különböző okok miatt nem tudnak – vagy nem kívánnak – alkalmazni.

    A műtét kórházban vagy egynapos sebészeten altatásban, egy laparoszkóp nevű eszközzel történik. A köldökön keresztül egy kb. ujjnyi vastag fém csővel behatolunk a hasüregbe. Kisméretű videokamera és monitor segítségével a szem ellenőrzése mellett felkeressük mindkét oldalon a petevezetőket, és egy második, 5 mm-es nyíláson át bevezetett elektromos égetővel 3-3 ponton átégetjük (esetleg át is vágjuk) azokat, ezzel megszüntetve átjárhatóságukat. (Égetés helyett alkalmazhatók szövetbarát anyagból készült u.n. klippek, melyeket a petevezetőre csíptetnek.) Mindezek alapján a művi meddővé tételi műtétet ajánlható azoknak a nőknek, akik biztosan nem szeretnének már szülni. 24 órás kórházi tartózkodást igényel csupán, 1 hét múlva munkaképes a páciens, 100 %-os biztonságú, mellékhatás nélküli védettséget biztosít.

Ugrás a lap tetejére

Terhesség-megszakítás

    Ebben a fejezetben kell megemlítenünk a terhesség-megszakítást, mely mint végső megoldás jön szóba, ha az asszony illetve pár nem vagy nem sikeresen védekezett. Ilyenkor megfelelő felvilágosítás után, 3 nap gondolkodási időt nyújtva a terhesnek a Családvédelmi Szolgálat intézi a terhesség-megszakítás adminisztratív teendőit.

    A műtétre vénás altatásban kerül sor. A nyakcsatorna feltágítása után vakummal történik a terhesség kiszívása. Ez jelenleg a legkíméletesebb módszer. Azoknál a nőknél, akik még nem szültek (vagy császármetszéssel szültek), tehát magzat még nem haladt át a méhszájukon, a műtét előtt néhány órával egy laminária nevű pálcikát helyezünk fel a nyakcsatornába. Ennek az a tulajdonsága, hogy néhány óra alatt nedvességet szív magába, lényegesen megvastagodik, és így igen lassan tágítja ki a méhszájat. Ezzel elkerülhető méhszá fém műszerekkel történő tágítása. Így nem szült nőknél megelőzhetők a nyakcsatorna izomzatának esetleges mikrosérülései; és így a későbbi – már kívánt – terhességeknél a koraszülés valószínűsége sem növekszik.

Ugrás a lap tetejére